O monografie în curs de elaborare despre Béla Jancsó

Absztrakt

A JANCSÓ BÉLA-MONOGRÁFIA ELŐMUNKÁLATAI

(Kivonat)

A Jancsó fivérek, Béla és Elemér, fontos szerepet játszottak a romániai magyar irodalom és kultúra történetében. Örökségük Cseke Péter és Molnár Ildikó kutatásainak középpontjában állt és áll. Molnár Ildikó Elemér Jancsóról írt monográfiája (Bezártságélmény és alkotói szabadság) 2023-ban jelent meg, Jancsó Béláról pedig mostanság készül egy monográfia.

Béla Jancsó tehetsége 1923-ban bontakozott ki, az I. világháború utáni első írói generáció képviselője volt. 1926-ban a neves Nyugat folyóiratban mint az irodalmi esszé megújítója szerepelt; ebben az évben kezdte írói pályafutását a híres Németh László is. Nézeteikben a művészi írás célja azonos: a nemzeti identitás megőrzése. Ebben az összefüggésben fontos értékelni a két író közötti levelezés értékét is: a levélváltások munkájuk szerves részét képezik. Jancsó barátaival New Yorkban, Párizsban, Berlinben, Rómában, Pozsonyban, Szegeden, Budapesten, Bukarestben, Nagyváradon, Temesváron, Marosvásárhelyen, Déván, Brassóban, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, stb. tartotta a kapcsolatot. A leveleket, tudományos magyarázat kíséretében, négy kötetben jelentette meg a Kriterion kiadó (2015, 2016, 2019, 2023). Ezt egészíti ki Jancsó 2021-ben megjelent posztumusz kötete (Érték, erkölcs, közösség. Kriterion kiadó).

Az említett kiadásokra alapozva a tanulmány szerzője a következőket fogalmazza meg: bár Jancsó munkásságát – a szovjet fogság után – nem értékelték megfelelően, mégis olyan gondolkodási és mentális modellt képvisel, amely a kortárs világ számára is tanulságos. Érvként a szerző két Jancsó-esszével egészítette ki a tanulmányt: az első (Voltaire szíve) a muzealizálásról szól, a második, Vádak az erdélyi magyar irodalom ellen pedig egy kritikai szöveg, amely Jancsó Elemér irodalomtörténészt célozza meg.

Kulcsszavak: irodalmi levelezés, irodalmi monográfiák, cenzúra, öncenzúra, integráló személy.